Van egy magyarfilmes becsípődésem, ezért, ha felkerül valamelyik mozicsatornára, a mozik kínálatába egy-egy hazai darab, azonnal lecsapok rá.
Egyszerűen érdekel, milyen témát tartanak érdemesnek a megfilmesítésre, eleve mire ad pénzt a Nemzeti Filmalap, kiket castingolnak be, hol forgatnak, mennyiből, felszínen maradnak, esetleg mélyre is lemennek, milyen karaktereket jelenítenek meg, mennyire lesz ismerős a történet, mennyire idegen… szóval maradjunk annyiban, nyitott füllel és szemmel nézem mindazt, amit előttem forog.
Két ennél különbözőbb film nem is kerülhetett volna elém, mint a „Larry” és az „Együtt kezdtük”.
Mindkettő idén készült, bár tény, az „Együtt kezdtük” mozipremierje előbb volt, mint a „Larry” -é, de nemrégiben került fel a Netflix-re, ezért most jutott el hozzám is. (Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a szimatom jól működött és megsúgta, hogy a Larry-re érdemes jegyet váltani, míg a másikat elég, ha megvárom, míg kihozza valamelyik streaming szolgáltató, és ne terheljem ezzel a pénztárcám.)